Törevent – Mi is történt a héten?

 

1947. február 10. – A párizsi békeszerződés aláírása

Párizsi béke70 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá Magyarország és a második világháború győztes hatalmainak képviselői a párizsi békeszerződést. A szerződés értelmében Magyarország határait az 1937. december 31-i – tehát a revízió előtti – állapotok szerint húzták meg, sőt, hazánk újabb területeket veszített. A dokumentum emellett rontott a határon túliak helyzetén, ugyanis nem fogalmazott meg kisebbségvédelmi rendelkezéseket, vagyis az elszakított magyarokat az adott állam jóindulatára utalta. Az egyezmény ezenkívül ismét szorgalmazta a háborús bűnösök felelősségre vonását és a fasiszta szervezetek betiltását, illetve 300 millió dollárban állapította meg a hazánkra kirótt jóvátételt. A párizsi békeszerződés egyetlen ponton bizonyult enyhébbnek a trianoni diktátumnál: a hadsereg létszámát 70 000 főben szabták meg, engedélyezték a nehézfegyverzet és a légierő fenntartását, azonban az atomfegyverek birtoklását és fejlesztését szigorúan megtiltották. Nem utolsó sorban, a Párizsban aláírt béke elrendelte a hazánkban állomásozó Vörös Hadsereg erőinek kivonását is, csupán akkora haderő maradását engedélyezte, amekkora a megszállási övezetekre bontott Ausztriával való szovjet összeköttetés biztosításához volt elengedhetetlen. A párizsi béke eredményeként Közép-Európa ugyanaz a konfliktusoktól és érdekellentétektől szétszabdalt térség maradt – a szerződés aláírásakor a Vasfüggöny már érezhető módon leereszkedett Európára – 1989-ig egy szuperhatalom zsarnoki uralma elnyomta az egymásnak feszülő érdekeket.

 

Apponyi Albert1933. február 7. – Apponyi Albert gróf halála

1933. február 7-én hunyt el gróf Apponyi Albert, aki többek között a róla elnevezett 1907. évi oktatási törvénnyel és a párizsi békekonferencián részt vevő magyar békedelegáció vezetőjeként írta be nevét a történelemkönyvekbe. Apponyi Albert gróf a Horthy-korszak és a dualizmus egyik legjelentősebb államférfija és politikusa volt, aki a történelem során ékes példát mutatott az utókornak a felelős politizálásról.

 

Mindszenthy József1949. február 8. – Mindszenty Józsefet életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik

1949. február 8-án ítélte életfogytiglani börtönbüntetésre a kommunista népbíróság Mindszenty József hercegprímást, esztergomi érseket – a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb alakját – akit egy koncepciós per során hazaárulás és valutaüzérkedés vádjában találtak bűnösnek. A hercegprímás ezután hét évet töltött ÁVO fogságban, szabadságát 1956. október 23-án kirobbanó forradalom hozta el, ám az ottani események hamarosan újabb üldöztetést hoztak a sokat szenvedett érsek életébe.

 

Bem József1849. február 9. – Bem József győzelmet arat Piskinél

Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei ezen a napon vívták a sorsdöntő piski csatát, ahol véres küzdelem árán a lengyel származású hadvezér csapatai győzedelmeskedtek. A Piski melletti átkelő a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb hídjának bizonyult, miként Bem is megállapította: „ha elvész a híd, elvész Erdély is”. Ez végül is a honvédek kezén maradt, a következő hónapokban pedig Erdély is újra magyar uralom alá került.

 

1929. február 11. – A lateráni egyezmény megkötése

Lateráni szerződés1929. február 11-én kötötte meg Benito Mussolini és XII. Pius pápa bíboros államtitkára a lateráni egyezményt, mely majdnem hat évtized után rendezte a Szentszék és az egységes olasz állam viszonyát. A szerződés egy politikai, egy gazdasági egyezményt, illetve egy konkordátumot tartalmazott. Az egyezmény rendezett olyan kérdéseket, mint: a Vatikán szuverenitása és a szabad pápaválasztás. Rómát Olaszország fővárosának nyilvánították, emellett részletesen felsorolták, hogy a Vatikánon kívül mely birtokok, illetve épületek maradtak az Egyházi Állam birtokában.

 

I. Ferenc1768. február 12. – I. Ferenc magyar király születése

I. Ferenc (1792-1835) magyar király, több mint négy évtizedes uralkodása a Napóleon ellen vívott háborúk, illetve az uralkodó által felépített ultrakonzervatív rendszer nyomán vált nevezetessé. Ferenc gondolkodását és uralkodását meghatározták az 1789-ben kezdődő franciaországi események. A Szent Szövetség születése után az abszolutizmus megrendíthetetlenné vált, ennek megfelelően pedig I. Ferenc az 1811-12. évi diéta után 13 esztendőn át nem hívta össze a rendeket. Haláláig hitt az ultrakonzervatív rendszer megtörhetetlenségében, ám a „népek tavaszán”, 1848-ban nem csak a konzervatív rendszer, de maga a Habsburg Birodalom is végveszélybe került.

 

 

Források:
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=16395
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=13820
http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index1167.html
http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index821.html
http://biblelight.net/wound.htm

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1768_februar_12_i_ferenc_magyar_kiraly_szuletese
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1929_februar_11_a_laterani_egyezmeny_megkotese
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1949_februar_8_mindszenty_jozsefet_eletfogytiglani_bortonbuntetesre_itelik
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1849_februar_9_bem_jozsef_gyozelmet_arat_piskinel/
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1933_februar_7_apponyi_albert_grof_halala
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1947_februar_10_a_parizsi_bekeszerzodes_alairasa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Április 2018
Ke Sze Cs Szo Va
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6