Törevent – Mi is történt a héten?

 

 

1815. február 26. – Napóleon megszökik Elba szigetéről

NapóleonBonaparte Napóleon talán a történelem egyik legvitatottabb alakja, elég csak arra gondolnunk, hogy népszerű tévhitként azt szokták emlegetni, hogy alacsony volt, pedig az igazsághoz sokkal közelebb áll, hogy csak magas emberekkel vette körül magát, ő pedig átlagos termetű volt. De térjünk is vissza a történet elejére, ahhoz az emberhez, aki példaképe Nagy Sándor után, a második leghíresebb hadvezér volt a történelemben. Napóleon története pedig fiatalkorában a nagy francia forradalom idejében kezdődik, amikor is a neves férfiú folyamatosan haladt felfelé a ranglétrán, amikor is alig 10 év szolgálat után 1796-ban már az Itália ellen indított hadsereg irányítását is átvette, és sikert-sikerre halmozva fokozatosan növelte politikai befolyását. Ennek köszönhetően 1800-ban már Első Konzulként lényegében katonai diktatúrát hozott létre, amiben már ő nevezte ki a minisztereket, a tábornokokat és még az Államtanács tagjait is. 1804-ben pedig a Szenátus még a császári címet is felajánlotta, a közben folyamatos hadisikereket hozó hadvezérnek, amit ő el is fogadott, és az év decemberében meg is koronázta magát. Mind ezek után Franciaország számára, egy új győzedelmes időszak következett, ami emellett maga után vonta az egyre növekvő Napóleon ellenes réteget is az Európai országok tekintetében. Lipcsénél, a „népek csatájának” is nevezett hadiesemény keretében végül megsemmisítő kudarcot fog szenvedni a császár, az ellen szövetkezett államok csapataitól, akik meg sem álltak Párizs elfoglalásáig, ahol Napóleont le is mondatták és Elba szigetére száműzték. Azonban a császár korántsem nyugodott bele a hatalma elvesztésébe, és végül 1815. február 15-án az angol flottát kicselezve megszökött a szigetről. 100 napra tehát újra császárnak érezhette magát, aminek keretében szökése után 20 napon belül visszafoglalta Párizst is, elűzve trónjáról XVIII. Lajost. Azonban Napóleon visszatérésébe nem nyugodhattak bele az európai nagyhatalmak, így nagyon hamar összegyűltek Bécsben, és a visszatért császárt törvényen kívül helyezte, majd 1815 nyarán a híres Waterloo-i csatában a szövetséges hatalmak végül végső, megsemmísitő vereséget mértek rá.  Ezek után több se kellett az európai uralkodóknak, és egészen az Atlanti-óeánon fekvő Szent Ilona szigetéig száműzték, és folyamatos brit őrizet alá helyezték, ami elől már nem tudott megszökni 1821-ben bekövetkezett haláláig sem.

 

1962. február 20. – John Glenn amerikai űrhajós megkerüli a földet

John GlennA hidegháború időszakában a két szuperhatalom az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió folyamatos versenyben volt egymással, és itt nem csak olyan dolgokra kell gondolnunk, mint a nyilvánvaló fegyverkezési verseny, hanem ez kiterjedt olyan tudományos területekre is, mint az űrkutatás is. Eleinte a szovjetek kerültek előnybe, hiszen előszőr nekik sikerült mesterséges tárgyat juttatniuk az űrbe, vagy egy első élőlényt Lajka kutya tekintetében, illetve az első embert is nekik sikerült a feljuttatniuk Jurij Gagarin személyében. Az Egyesült államok ezt nem hagyhatta szó nélkül, így Kennedy elnök bejelentette, hogy 1970-ig, azaz az évtized végéig embert juttat a Holdra. Mindez félbeszakította az eddigi űrprogramokat, és a Hold elérésének a feltételeinek a megteremtésére kezdték el a hangsúly áthelyezését. És bár így is hamarabb sikerült a szovjeteknek megkerülni a földet, még is hatalmas lendületet adott, amikor 1962. február 20-án John Glenn megkerülte a földet, azonban bár több probléma is adódott, mégis végül, sikeresen teljesítette a küldetést, és hősként fogadhatták otthon.

 

1711. február 21. – II. Rákóczi Ferenc örökre elhagyja Magyarországot

Rákóczi FerencMiután Magyarország felszabadult a török fogság alól, nem sokáig örülhetett, hiszen hamar kiderült, hogy meghódított területként kezelik a országunk területét. Ezek után pedig hamar megjelent a magyar körében a önálló ország eszménye, és egy, a lényegében a teljes magyarságra kiterjedő, felkelést fog kirobbantani, amelynek élére II. Rákóczi Ferenc fog állni. A szabadságharc sokáig sikeresnek tűnt, azonban hamar bebizonyosodott, hogy a kuruc sereg, még XIV. Lajos jelentős pénzügyi támogatása ellenére sem tudja felvenni a versenyt a Hasburg csapatokkal. Az 1710 januári Romhányi vereség, majd a kuruc várak folyamatos megadása, végül beláttatta Rákóczival, hogy nem lehet sikeres a felkelés, így hamar megkezdte a béketárgyalásokat a labanc hadak főparancsnokával. Ennek ellenére azonban nem adta fel a magát a szabadságharcot, így 1711. február 21-én elhagyta Magyarországot, hogy Nagy Péter cártól orosz segédcsapatokat szerezzen. Azonban távollétében Károlyi Sándor megkötötte a békét a Habsburgokkal, így Rákóczi nem térhetett haza többet hazájába.

 

1732. február 22. – George Washington elnök születése

George Washington1732. február 22-én megszületett George Washinton, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke, akiről a későbbiekben az ország új fővárosa, Philadelphia után, is kapta a nevét. Washington szerepe a függetlenségi háborúban szilárdulhatott meg, hiszen katonaként és politikusként is nagy megbecsülésnek örvendett, aminek keretében 1775-ben meg is választották a gyarmatok seregeinek, a megalakuló amerikai haderő főparancsnokává. Bár több komoly vereséget is szenvedett, végül a döntő ütközetekben sikerre vezethette a hadsereget, majd a békeszerződésben is segített kivívni a gyarmatok függetlenségét, mind ezek után pedig majdnem nyilvánvaló volt, hogy ő fogja betölteni az elnöki szerepet is az új államban.

 

1582. február 24. – A Gergely-naptár bevezetése

Bár ma már mindenkinek természetes, hogy az év 365/366 napból áll, de ez korántsem volt ez mindig így. Julius Ceasar indítatáséra Kr. e. 45-ben hoztak létre egy naptárat, amely már a napjainkban is megszokott 365 nappal számolta egy év hosszát, négyévente beiktatva egy szökönapot. Alapvetően ez nem volt rossz megoldás, hiszen csak évi 11 perc problémát jelentett, azonban az 16. század során ez már kezdett jelentős gondokat okozni, így például a mezőgazdaságban. Hosszas viták után végül a XIII. Gergely által megbízott Cristopher Clavius oldotta meg, aki bevezette, hogy mindent négyszázadik évet nem kell szökőévnek tekinteni, hiszen ezáltal meg lehetet szüntetni a Julianus-naptár által okozott túlkorrigálást. XIII. Gergely 1582. február 24. én adta ki a naptár bevezetéséről szóló pápai bullát, és ebbe rögtön bekorrigálta a majdnem 10 napos eltérést, azzal hogy az év október 4-i csütörtökje után, rögtön 15-e következett pénteken. Maga a naptár bevezetése azonban sokáig húzódott, bár mindent uralkodónak elküldte a bullát, azonban ezt sok ország kétséggel fogadta, illetve arról sem feledkezhetünk meg, hogy Európa egy része a korszakban török megszállás alatt volt.

 

Források:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1815_februar_26_napoleon_megszokik_elba_szigeterol

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1962_februar_20_john_glenn_amerikai_urhajos_megkeruli_a_foldet

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1711_februar_21_ii_rakoczi_ferenc_orokre_elhagyja_magyarorszagot

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1732_februar_22_george_washington_elnok_szuletese

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1582_februar_24_a_gergely_naptar_bevezetese

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Április 2018
Ke Sze Cs Szo Va
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6