Törevent – Mi is történt a héten?

 

1946. március 5. Churchill fultoni beszéde

Churchill„A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai- tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre.” – mondta Sir Winston Churchill, a korszak egyik legmeghatározóbb brit politikusa fultoni beszédében. Mit is jelentett ez a kijelentése, és miért mondhatta éppen akkor?
A kérdések megválaszolásához 1943. novemberébe kell visszamennünk, amikor már a szövetségesek szorították vissza a tengelyhatalmakat a frontokon, ám amerikai partraszállás még nem történt. A teheráni konferencián ülésezett a ,,három nagy”, vagyis Nagy-Britannia miniszterelnöke, Churchill, az USA elnöke Roosevelt, és a Szovjetunió pártfőtitkára Sztálin, kiknek feladata volt megállapodni arról, hogy hol történjen meg a partraszállás, amivel végső csapást tudnának mérni a németekre. Churchill a balkáni partraszállás pártján állt, mivel félt attól, hogy ha nyugaton történne ez meg, akkor keletről a szovjet csapatok érdekszférájuk alá vonnák a felszabadított területeket. Sztálin természetesen látta ugyanezt, ezért ő a nyugati partraszállást támogatta, mely ötlet mögé beállt Roosevelt is, hiszen földrajzilag kedvezőbb lett volna az amerikaiaknak. A partraszállás 1944. június 6-án meg is történt, mellyel megkezdődött a tengelyhatalmak bekerítése Európában. Az 1945-ös jaltai konferencián Sztálin ígéretet tett, hogy biztosítani fogja a felszabadított államoknak a függetlenségét, melyet Roosevelt elhitt neki. A potsdami konferencián Attlee és Truman még engedélyezte Sztálinnak, hogy megszállja Kelet-Poroszországot, ám már kezdtek érződni a szövetségesek között is a feszültségek a háború utáni rendezés kapcsán. A Szovjet Ellenőrző Bizottság és a kommunista pártok szerveződése egyre világosabbá tette a nyugati szövetséges nagyhatalmaknak, hogy Sztálin célja a felszabadított államok szovjetizálása, ráadásul egyre élesebben bírálta a nyugati kapitalistákat.
Ilyen előzmények hatására mondta el Churchill a fultoni beszédét, melyben kifejezetten bírálta a szovjetek terjeszkedését, és felhívta a nyugati nagyhatalmak figyelmét, hogy tartsanak össze, mert ha nem lépnek fel a Szovjetunió ellen, Európa kommunista uralom alá kerülhet. Churchill beszéde nyilvánvalóvá tette, hogy új fejezet nyílt a történelemben, egy olyan hidegháború, melyben két szuperhatalom küzd a világ uralmáért, és bármikor világháborús konfliktussá alakulhat.

 

1933. február 27. Lángokban áll a berlini Reichstag

ReichstagÉg a Reichstag! – hangzott el 1933. február 27-én Berlin utcáin. A Reichstag adott otthon a német birodalmi parlamentnek, melyet feltehetőleg egy holland férfi, Marinus van der Lubbe gyújtott fel, aki később kommunistának vallotta magát. A korábban kancellárrá kinevezett Adolf Hitler kapva kapott az alkalmon, és politikai hadjáratot indított a kommunisták ellen Németországban, eltörölte a mandátumaikat és kizárta őket a választásokról is. Hitler ezzel az esettel próbálta bizonyítani, hogy kommunista összeesküvés folyik a német állam ellen, bár a bírósági eljárás során felmentették a vádlottakat, mégis sikerült a náci kancellárnak megerősítenie pozícióját, és a nép ellenségeként feltüntetni a kommunistákat.

 

1525. február 28. Cortés kivégezteti az utolsó azték királyt

CortésA hírhedt spanyol hódító Cortés ezen a napon végezte ki az utolsó azték királyt, Cuauhtemocot, aki négy évet töltött a spanyolok fogságában. A közhiedelemmel ellentétben nem a spanyolok techonlógiai fölényének volt köszönhető a százezres azték főváros meghódítása, hanem annak, hogy az azték király istenségnek hitte a fehéreket, így tisztelettel fogadta őket. Cortés kihasználta az aztékok jóindulatát, és túszul ejtette az akkori királyt, Montezumát, aki ellen hamarosan fel is lázadtak. Őt követte nem sokkal Cuauhtemoc, akit szintén elfogatott Cortés, mivel félt, hogy felkelést fog ellene kirobbantani. A vádakat nem tudták bizonyítani a spanyolok, ám ennek ellenére kivégezték a királyt 1525. február 28-án.

 

II. Ulászló1456. március 1. II. Ulászló király születése

,,Dobzse, dobzse” – ez a szókapcsolat jut eszünkbe, ha II.Ulászlóra gondolunk. Nem véletlen, hogy Hunyadi Mátyást követően a magyar főúri rendek nem akartak egy erős királyt megválasztani, hiszen Mátyás uralkodása alatt csökkent a befolyásuk az ország ügyeibe. Ulászló egy erős és központosított államot vett át Mátyástól. Koronázási esküjében már erősen megkötötték kezét az ország főurai, szerteoszlott a fekete sereg, mely a független királyi haderőt jelentette. Az ország gazdaságilag is szétesett, hiszen eltörölte Mátyás adóit is, majd adósságokat is felhalmozott az ország. Uralkodását negatívan ítélte meg az utókor, hiszen a török fenyegetést nem vették komolyan, és társadalmi széthúzás jellemezte a korszakot, évszázadokon keresztül megmaradt.

 

1931. március 2. Ezen a napon született Gorbacsov

Gorbacsov1931. március 2-án született Mihail Szergejevics Gorbacsov, aki a történelem utolsó szovjet pártfőtitkára, és első és egyetlen elnöke volt. Gorbacsov a párt alsó rétegeiből tört fel a vezető pozícióba, célja a Szovjetunió megreformálása volt. Fokozatosan engedett a kommunista eszmékből a peresztrojka (gazdasági enyhülés) és glasznoszty (nyilvánosság) keretein belül, ám a Szovjetunió és a szovjet blokk felbomlásának folyamatát már semmi nem tudta megakadályozni. 1990-ben Gorbacsov Nobel-békedíjat kapott, melyet reformjaiért adtak át neki.

 

Források:

 

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1946_marcius_5_churchill_fultoni_beszede

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1933_februar_27_langokban_all_a_berlini_reichstag

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1525_februar_28_cortes_kivegezteti_az_utolso_aztek_kiralyt

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1456_marcius_1_ii_ulaszlo_kiraly_szuletese

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1931_marcius_2_ezen_a_napon_szuletett_gorbacsov

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Augusztus 2018
Ke Sze Cs Szo Va
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2