Törevent – Mi is történt a héten?

 

1921. március 26. IV. Károly először tér vissza Magyarországra

IV. Károly„Ennél fogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, mely Magyarország jövendő államformáját megállapítja.” Habsburg IV.Károly 1918. november 11-én lemondott az Osztrák-Magyar Monarchia császári címéről, két nappal később pedig a magyar királyi jogköreiről is, mellyel lezárult a Habsburg-ház több évszázados uralkodása Magyarország és Ausztria felett. 1918- november 16-án a magyar parlament kikiálltotta a köztársaságot, melyet 1919. március 21-én a Tanácsköztársaság ,,váltott fel”. Ezek az időszakok keservesek voltak a magyaroknak, így miután megbukott Kun Béla, a Tanácsköztársaság vezetője, Magyarország államformája újra monarchia lett, melynek Horthy Miklós lett a kormányzója 1920. március 1-től. Mivel a magyar történelemben kormányzót mindig abban az időszakban választottak, amikor még nem választottak királyt, vagy az életkora miatt még nem volt alkalmas az uralkodásra, ezért IV.Károly úgy gondolta, hogy megpróbálkozik visszatérni Magyarországra, hogy újra királlyá koronázzák. Ezt a tervét a Teleki Pál féle legitimista vonal támogatta, akik újra Habsburgokat szerettek volna látni Magyarország élén. IV.Károly hamis útlevéllel és álruhában érkezett Magyarországra 1921. március 26-án, és Telekivel tárgyalt, aki éppen arra vadászott. Másnap IV.Károly felbátorodva felszólította Horthyt, hogy adja át neki a hatalmat. Horthy ezt megtagadta, hiszen a kisantant országai és a magyar parlament többsége is Habsburg-ellenes volt, így elkerült egy komoly belpolitikai és külpolitikai problémát. Károly nem adta fel, és októberben újabb kísérletet tett a trón visszaszerzésére, de ismét sikertelenül járt. 1921. novemberében a magyar parlament hivatalosan is kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, így IV.Károly reményei végleg szertefoszlottak.

 

1919. március 21. Kikiáltják a magyarországi tanácsköztársaságot

Kun BélaEzen a napon kiálltották ki Magyarország első proletárdiktatúráját, a tanácsköztársaságot, melyet másnéven ,,a dicsőséges 133 nap”-nak hívnak, a 133 napig tartó fennállása miatt. 1919-re Gróf Károlyi Gyula köztársasági elnök nagy gondba került, ugyanis a Vix-jegyzék értlemében még több terület átadására szólították fel Magyarországot, melyet nem mert elfogadni a magyar kormány. Károlyi a Berinkey-kormány lemondása után a szociáldemokratákat kérte fel kormányalakításra, akik a Kun Béla vezette kommunistákkal puccsot hajtottak végre, és 1919. március 21-én kezdetét vette Magyarországon a kommunisták uralma, mely csupán augusztus 1-ig tartott, hiszen azon a napon, ahogyan Kosztolányi Dezső írja, Kun Béla ,,elrepült”.

 

1797. március 22. I. Vilmos német császár születése

I. VilmosIII.Frigyes Vilmos porosz király második fiát érte a megtiszteltetés, hogy 1871-ben I.Vilmos néven a Német Császárság első uralkodójaként vonuljon be a történelembe. I.Vilmos, jó poroszhoz híven, katonaként kezdte a pályafutását, így már Napóleon ellen is harcolt a waterlooi csatában. I.Vilmos konzervatív uralkodó volt, mely abban is megnyilvánult, hogy az 1848-as forradalmakat nem habozott fegyverrel elfojtani, mely következtében összetűzésbe került Bismarck-kal is. Politikáján később változtatott, és liberális kormányt nevezett ki, melynek kancellárja Bismarck lett. A poroszok célja az egységes Németország létrehozása volt, melyből ki akarták hagyni a Habsburgokat, akik ellen győztes háborút vívtak 1866-ban. A Német Császárságot 1871. január 19-én kiálltották ki, melynek császára I.Vilmos lett, és elkezdődött Németország tündöklése.

 

1919. március 23. Benito Mussolini létrehozza fasiszta mozgalmát

MussoliniBenito Mussolini szegény családba született, fiatal korában a marxista, majd anarchista eszméknek hódolt. Az I.világháború után pálfordulás következett be nézeteiben, mivel a két éves katonai szolgálata alatt a nemzeti eszmék felé hajlott. Célul tűzte ki, hogy Olaszország szerezze vissza az ókori Rómához hasonló pozícióját Európában, így 1918. végére olyan programot dolgozott ki, melyek ezt a nemes célt támogatnék meg. A fasiszták háborút kirdettek a kommunista eszméknek, és nem riadtak vissza az erőszaktól sem. Az 1922-es római bevonulásokkal III.Viktor Emánuel látta, hogy jobban jár, ha Mussolininek adja át a hatalmat, mivel szociális és nemzeti eszméket is épített az ideológiájába. Mussolini 1942-ben teljhatalomra tört, amit a szövetségesek előrenyomulása tört meg 1945-ben.

 

1957. március 25. | A római szerződés aláírása

Római szerződés1957. március 25-én írta alá hat európai állam (benelux államok, NSZK, Franciaország, Olaszország) Rómában az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó egyezményeket, melyeket együttesen római szerződésnek hívunk. Ezek az egyezmények indították ez az európai integrációs folyamatokat, vagyis az európai országok összefogását, hogy a két szuperhatalom mellett hatékonyabban tudjanak érvényesülni a gazdaságban. Eltörölték egymással szemben a vámokat, biztosították az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlását is, a gazdaságpolitikát pedig a nemzetközi együttműködés alapján formálták.

 

Források:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1921_marcius_26_iv_karoly_eloszor_ter_vissza_magyarorszagra

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1919_marcius_21_kikialtjak_a_magyarorszagi_tanacskoztarsasagot

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1797_marcius_22_i_vilmos_nemet_csaszar_szuletese

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1919_marcius_23_benito_mussolini_letrehozza_fasiszta_mozgalmat

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1957_marcius_25_a_romai_szerzodes_alairasa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Február 2018
Ke Sze Cs Szo Va
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4