Törevent – Mi is történt ezen a héten?

 

1815. június 18. A waterlooi csata

napoleon,,Csak én, csak én tehetek bukásomról. Én voltam saját magam legnagyobb ellensége - balsorsom egyetlen oka.” – mondta Bonaparte Napóleon, a 19. század talán legnagyobb hadvezére a waterloo-i csatavesztése után. Napóleon már a nagy francia forradalomban is harcolt, majd kihasználva a direktórium bizonytalan rendszerét, 1799-ben puccsot hajtott végre, és egyeduralomra tört Franciaországban, amit a császárrá koronázása követett, amikor is ő tette a saját fejére a koronát, ezzel is jelezve, hogy a pápai hatalom nem áll felette. Uralkodása során hatáskörébe vonta egész Európát, vagy hódítással, vagy szövetségbe kényszerítéssel, ám Angliát és Oroszországot nem sikerült megszereznie. 1812-ig veretlen volt Napóleon, a tarfalgari ütközetet leszámítva, ahol Nelson admirális győzte le a császárt, koalíció alakult a nagy hadvezér ellen, mely 1813-ban Lipcsénél döntő vereséget mért a francia hadseregre. Napóleonezután menekülni kényszerült. 1814 áprilisában, Fontainebleau-ban lemondott trónjáról, és Elba szigetére vonult, ahol a győztesek királyságot és tetemes évjáradékot biztosítottak számára, ám gyakorlatilag száműzetésre ítélték. Az új uralkodó VIII.Lajos lett, akit látszóleg elfogadott Napóleon, de mindvégig a visszatérését tervezte, melyet meg is valósított az 1815-ös Juan-öbölbeli partra szállásával, majd bevonult Párizsba, hiszen a franciák egy jelentős része csodálta, és hősként tekintettek a nagy hadvezérre. Napóleon nem sokáig örülhetett, ugyanis Európa vezetői újabb koalícióra léptek, így 1815. június 18-án olyan nagy vereséget mértek Napóleonra Waterloonál, hogy a volt császárnak eszébe se jusson visszatérnie. Napóleont a 100 napos uralkodása után Szent Ilona-szigetére száműzték, ahonnan már nem tért vissza.

 

Kr. e. 323. június 13. A világhódító Nagy Sándor halála Babilonban

nagy sandorKr. e. 323. június 13-án hunyt el a világhódító III. Alexandrosz, vagy ahogyan ismerjük, Nagy Sándor, Makedónia királya, a Perzsa Birodalom ura. Nagy Sándor már fiatal korában rendkívüli neveltetésben részesült, legismertebb nevelője Arisztotelész volt, a görög kultúra egyik legmeghatározóbb filozófusa. Kr.e 336-ban koronázták Makedónia királyává, mely után gyorsan hadat is üzent az országot fenyegető Trákia és Illiria ellen. Sándor a győzelmek után visszavette apja, egykori helyét a legyőzött görög városállamokkal létrehozott Pánhellén Szövetség élén, majd megtámadta a nagy Perzsa Birodalmat, mely szintén uralma alá került. Nagy Sándor egészen a Gangeszig hatolt előre, de a körülmények miatt már nem vonult India ellen. Birodalmában egyeduralkodó volt, saját maga Babilonban telepedett le, ahonnan könnyen tudott kormányozni. A Kr.e. 323-ban bekövetkezett halála után birodalma szétesett, de a későbbi hadvezérek örök példaképévé vált.

 

1866. június 14. Kirobban a porosz-osztrák háború

koniggratzA 19.században vált uralkodó eszmévé a nacionalizmus, melynek legfőbb célja a nemzetállam kialakítása volt. Mivel egységes német állam évszázadok óta nem létezett, ezért mind a poroszok, mind az osztrákok megfogalmazták igényeiket egy német nemzetállamra. A poroszok nem kívánták belevonni az osztrákokat, míg a Habsburgok célja a birodalmak egyesítése volt. Miután az 1864-es dán támadást közös erővel visszaverték, a területi felosztásban nem tudtak megegyezni. 1866-ban Poroszország megszállta Schleswiget, mivel kevésnek tartotta a kapott területeket. A Habsburgok erre hadüzenettel válaszoltak, és 1866. június 14-én Ferenc József megtámadta Poroszországot, amivel kitört a porosz-osztrák testvérháború, amely az osztrákok vereségével zárult augusztus 23-án. Az egységes Német Császárságot 1871. január 19-én kiálltották ki, a poroszok elképzelései szerint.

 

1215. június 15. A Magna Charta kiadása

magna chartaAngliában a Plantagenet-ház uralkodott a 12.század második felétől, ám a család a francia Anjou-grófság urai is voltak, így a francia király hűbéresei. Plantagenet János 1214-ben elvesztette francia birtokait, mivel II.Fülöp Ágost francia király vereséget mért az angol uralkodóra. János vissza akarta szerezni Anjou tartományát, ezért önkényesen adókat vetett ki, melyet a nemesség és at egyházi vezetés nem nézett jó szemmel, ezért összefogtak a király ellen, és 1215. júniusára megalkották saját szabadságlevelüket, melyet János kénytelen volt elfogadni, és június 15-én hitelesítette is királyi pecsétjével. A Magna Charta legfontosabb pontjai voltak, a nemesi adómentesség, bírói ítélet nélkül nem lehet senkit elítélni, és ha a király nem tartja be a Chartaban foglaltakat, akkor a rendek fellázadhatnak ellene. A Magna Charta Libertatum vált a rendiség alapokmányává, melyet több országban is felhasználtak, mint alapvető rendi jogokat tartalmazó dokumentumot.

 

1313. június 16. Giovanni Boccaccio születése

boccaccio1313. június 16-án született Giovanni Boccaccio itáliai költő, a reneszánsz egyik legjelentősebb előfutára, humanista tudós, és diplomata. Apja bankár volt, így gyermekét kereskedelmi pályára szánta, ám Boccacciot inkább a kánonjogi tanulmányokat választotta. Szerelmi csalódása után számos művet írt, elhagyta addigi tartózkodási helyét, Nápolyt, és felajánlotta diplomatai szolgálatát. A pestis járvány hamar elérte Firenzét, így Boccaccio hazatért, és megírta, a Dekameron című novellacsokrot, melynek pestis elől elzárkózó szereplői Boccaccio életfilozófiáját, az életöröm és érzések szabadságának és a szellemi korlátok ledöntésének igényét jelenítették meg saját történeteiken keresztül. Boccaccio irodalmi munkássága rendkívüli hatást gyakorolt a reneszánsz korszellem és a humanista életérzés számára, mely alapvetően határozta meg a korszakot.

 

1972. június 17. Betörőket fognak el a Watergate-épületkomplexumban

nixon1972. június 17-én hajnalban fogtak el öt férfit a Washingtonban található Watergate-épületkomplexumban, akik éppen lehallgató berendezéseket helyeztek el, illetve iratokat fényképeztek a Demokrata Párt által bérelt irodákban. A behatolásra Frank Willis biztonsági őr lett figyelmes, mivel a demokraták irodájáig végig voltak ragasztva az ajtók, hogy ne csukódjanak be. Willis riasztotta a rendőröket, akik el is fogták a behatolókat, akiknél több ezer dollár készpénzt, könnygázspray-t, fényképezőgépeket és lehallgató-készülékeket találtak. Nixon elnök tagadta, hogy a Fehér Háznak bármilyen köze lenne az esethez, 1972-ben újraválasztották, de a nyomozás folytatódott. Az egyik vádlott bevallotta, hogy az elnök tanácsadója is részt vett az ügyben, később a bíróság egy olyan hangfelvételt ismert meg, melyen az elnök arra utasította az FBI vezetőjét, hogy szüntesse be a vizsgálatokat. Nixon ellen folytatott bizalmatlansági eljárás során három pontban is megalapozottnak találták a vádemelést. Richard Nixon 1974. augusztus 8-án bejelentette lemondását, majd távozott hivatalából.

 

Források:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1815_junius_18_a_waterlooi_csata

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kr_e_323_junius_13_a_vilaghodito_nagy_sandor_halala_babilonban

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1866_junius_14_kirobban_a_porosz_osztrak_haboru

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1215_junius_15_a_magna_charta_kiadasa

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1313_junius_16_giovanni_boccaccio_szuletese

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1972_junius_17_betoroket_fognak_el_a_watergate_epuletkomplexumban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Április 2018
Ke Sze Cs Szo Va
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6