Törevent - Mi is történt ezen a héten?

 

1914. június 28. A szarajevói merénylet

szarajevo merenylet„A trónörökös pár ellen bomba és revolvermerényletet követtett el Nedelko Caprinovics nyomdász és Gavo Princip diák" - jelentette express táviratában Kádár detektív 1914. június 28-án Szarajevóból, tudatva, hogy „revolvermerényletben mindkettő meghalt", s így zárva sorait: „tettesek elfogva." A merényletet az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd ellen követték el a bosznia-hercegovinai Szarajevóban, melyet alapos előkészületek előztek meg az anarchisták részéről. A Monarchia 1908-ban megszállta Bosznia-Hercegovinát, mely felgyorsította a titkos anarchista szervezetek létrejövését, illetve aktív működésbe kezdtek ezek. A Fekete Kéz nevű szervezetbe tartozó Principék már korábban tudomást szereztek a trónörökös pár látogatásáról, sőt, a tervezett útvonalukról is tájékoztatott a sajtó. A vonulás napjának június 28-át választották, ami a szerbek nemzeti gyásznapja volt az 1389-es rigómezei csatavesztés miatt, így már az időpont is provokatívan hatott a szervezkedőkre. A merénylők arra készültek, hogy robbanószerkezetekkel, vagy pisztolyokkal végeznek Ferenc Ferdinánddal és feleségével, ám végül csak Nedjelko Cabrinovic hajította el gránátját, amely célt tévesztett, és Potiorek szárnysegédjét sebesítette meg.A merénylők ezután szétszéledtek, Cabrinovic pedig megpróbált végezni magával, ám később rendőrkézre jutott. A rendőrség közben óvatosságból megváltoztatta a hercegi pár konvojának útvonalát, hogy a sikertelen támadás után megelőzhessék a további kísérleteket. Amikor befordult a konvoj a Ferend József utcába, megálltak, viszont Princip a véletlen folytán pont ott állt, és akcióba lépett. Közvetlen közelről két lövést adott le Ferenc Ferdinándra és Zsófiára, akik egy órán belül belehaltak sérüléseikbe. A tettest még a helyszínen elfogták, és később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, Princip azonban az első világháború befejezése előtt meghalt tuberkulózisban. A szarajevói merénylet vált a Monarchia casus bellijévé, mely után egy hónappal kitört az első világháború

 

1941. június 26. Ismeretlen repülőgépek bombázzák Kassát

kassa bombazas1941. június 26-án azonosítatlan repülőgépek bombázták Kassa városát, mely támadás során 32 ember vesztette életét, és további 80 főt sebesített meg. A mai napig nem tisztázott tejesen, hogy mely országból származtak a gépek, ugyanis a katonai szakértők a szovjetekhez kötik, viszont Krúdy Ádám, a kassai repülőtér parancsnoka ugyanakkor arról írt jelentésében, hogy német bombázókat vélt felismerni a támadás során, ezt azonban Bárdossy Horthy és a kormány számos tagja előtt is titokban tartotta. Mivel a magyarok biztosak voltak benne, hogy a Szovjetunió műve volt a bombázás, így a kormány – Horthy jóváhagyásával – június 26-i ülésén a hadiállapot beálltáról határozott, és másnap hajnalra elrendelte a válaszcsapás megindítását

 

1456. június 29. III. Callixtus pápa elrendeli a „déli harangszót”

deli harangszo1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa, hogy a katolikus templomokban minden nap kondítsák meg a harangokat, és imádkozzanak a török támadásra készülő magyarok győzelme érdekében. III.Callixtus olyan keresztény pápa volt, aki a keresztényég védelmére helyezte a hangsúlyt, és nem a Szentföld visszahódítására. Magyarország ekkor hatalmas fenyegetettségnek volt kitéve az oszmánok támadásai miatt, melyet Nándorfehérvárnál tervezett megállítani Hunyadi János. A pápa német, francia, angol és itáliai udvarokban próbált segítséget szerezni, de hiába, ezért isteni csodában bízva rendelte el 1456. június 29-én, hogy a hívek imádkozzanak a kereszténység megmeneküléséért, és kondítsák meg a harangokat.

 

1934. június 30. A hosszú kések éjszakája

hosszu kesek ejszakaja1934. június 30-a során számolt le Adolf Hitler náci vezető legfőbb ellenfeleivel, többek között Ernst Röhmmel, az SA vezérkarával, valamint számos konzervatív politikussal. Hitler, mielőtt hatalomra került, puccsal kívánta megszerezni a hatalmat, mely érdekében saját szervezeteket hozott létre, így az SA-t is. Hindenburg halála után Hitler teljhatalmat szerzett, viszont tartott az egyre nagyobb erőkkel bíró Ernst Röhmtől, aki az SA vezetője volt, mely 4millió tagot számolt. 1934. június 30-án Hitler letartóztatta az SA parancsnokát, időközben az SD és az SS egységei rátörtek a félkatonai szervezet vezetőségének nagy részére, és azonnal a müncheni börtönbe hurcolták őket. Itt a listán szereplőket azonnal lelőtték, másnap reggel pedig kivégezték magát Röhmöt is.

 

1506. július 1. II. Lajos magyar király születése

II.lajos1506. július 1-jén született II. Lajos magyar és cseh király, aki Magyarországon látta meg a napvilágot egyedüliként a Jagellók közül. Lajos koraszülött volt, akit csak Ulászló orvosainak zsenialitása mentett meg, miután azok felhasított disznógyomorból csináltak számára inkubátort; Lajos szerencsés módon életben maradt. Ulászló király 1516-ban elhunyt, így a tízesztendős Lajos, akit már 1508-ban megkoronáztak, ténylegesen is király lett. Uralkodása belviszályokkal teli volt, a köznemesség nem fogadta el az uralkodó személyét, ráadásul a törökök is fenyegették az országot. Az 1526-os mohácsi csatában II.Lajos életét vesztette, mely egy még nehezebb korszakhoz vezetett a magyar történelemben.

 

1494. július 2. Spanyolország ratifikálja a tordesillasi szerződést

tordesillasi szerzodes1494. július 2-án ratifikálta Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella, a spanyol uralkodópár,  a tordesillasi szerződést, melyben Spanyolország és Portugália felosztotta egymás között a világtengereket. A két ország között hatalmas verseny zajlott, a felfedezések időszakában, ugyanis az új vidékek új növényeket, kincseket, és korlátlan rabszolga munkaerőt rejtettek. Mivel a pápa félt, hogy a két akkori nagyhatalom fegyveres konfliktusba keveredne, ezért egy egyezmény elfogadására buzdította őket, A portugáloknak köszönhetően1494. június 7-én, Tordesillas városában megszületett az a szerződés, mely először a történelem során, felosztotta a világot. A tordesillasi szerződésben szereplő választóvonal pontos helyét egy közös expedíciónak kellett volna kijelölnie, erre azonban soha nem került sor, így a Spanyolországban július 2-án, Lisszabonban pedig szeptember 5-én ratifikált egyezményt a későbbiekben meglehetősen szabadon értelmezték.

 

Források:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1914_junius_28_a_szarajevoi_merenylet

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1941_junius_26_ismeretlen_repulogepek_bombazzak_kassat

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1456_junius_29_iii_callixtus_papa_elrendeli_a_deli_harangszot

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1934_junius_30_a_hosszu_kesek_ejszakaja

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1506_julius_1_ii_lajos_magyar_kiraly_szuletese

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1494_julius_2_spanyolorszag_ratifikalja_a_tordesillasi_szerzodest

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Február 2018
Ke Sze Cs Szo Va
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4